A megfelelő hőszigetelés kialakítása hosszú távon befolyásolja minden épület energiahatékonyságát. A szigetelés nem csak a fűtés és a hűtés optimalizálásában és így a fenntartási költségek csökkentésében játszik szerepet, de az otthon komfortérzete szempontjából is rendkívül fontos.

A magyar piacon is sok minőségi építőanyag érhető el, ezek közül a legfontosabbak a különféle polisztirolok és az ásványgyapot szigetelések. 

Összegyűjtöttünk 5 dolgot, amit egy-egy szigetelőanyaghoz kapcsolva feltétlenül érdemes megjegyezni. 

Műanyag, ásványi vagy növényi?

Mielőtt a legnépszerűbb hőszigetelő anyagokra külön-külön is kitérnénk, nézzünk szét az elérhető anyagok között. A hőszigetelőket anyagi összetételük szerint három nagy csoportba sorolhatjuk, lehetnek műanyagok, ásványi vagy növényi eredetűek. 

A műanyag szigetelések jellemzően polisztirolból vagy poliuretánból állnak, táblás, fújható hab vagy granulátumos megjelenésük is lehet. Könnyűek, szerkezetük üreges ami általában valamilyen habosítási eljárással jön létre. Közéjük tartozik az EPS, az XPS vagy a PUR-hab.

Az ásványi szigeteléseket összefoglalóan ásványgyapotnak hívjuk. Az ásványi anyagokat magas hőmérsékleten megolvasztják, majd centrifugálják, így egy szilárd, de szálas, a gyapotra emlékeztető szerkezet jön létre. Ezen szigetelések csoportjába soroljuk például a kőzetgyapotot, az üveggyapotot vagy a salakgyapotot.

A növényi eredetű szigetelések csoportja rendkívül színes, alapanyaguk lehet valamilyen fa vagy nád, de akár a papír is, így szerkezetük sem egységes. A legismertebb növényi eredetű hőszigetelő anyagok közé tartozik a farost, a cellulóz és a parafa.

Legnépszerűbb hőszigetelő anyagok

Ugyan nagyon sok szigetelőanyag érhető el, mégis az épületek jelentős részében az alábbi öt szigetelés valamelyike található meg. Röviden bemutatjuk mindegyiket, kiemelve azt a tulajdonságukat, ami miatt jellemzően rájuk esik a választás és amiért felhasználásuk adott helyzetben legjobban indokolható. Elsőként két polisztirol alapú szigetelés, az EPS és az XPS kerül tárgyalásra, majd a két legfontosabb ásványgyapot fajta a kőzetgyapot és az üveggyapot, végül a növényi szigetelések közül a farost.

Az ideális szigetelőanyag kiválasztásánál mindig több szempontot kell figyelembe venni. A helyszín adottságai, a felhasználás módja és célja is alapvetően határozza meg az, melyik az optimális választás. A mostani lista tehát nem toplista, nem a legjobb hőszigetelő anyagok sorrendjét állítja fel, hanem a legfontosabb érvet adja meg az egyes anyagok használata mellett.   

1.EPS, a költséghatékony

Az expandált polisztirolhab vagy röviden EPS a legismertebb és talán legtöbbet használt szigetelés. Az EPS tipikus megjelenése a kis polisztirol gömbökből álló, fehér színű, méretre vágott tábla. További gyakori elnevezései a hungarocell vagy a nikecell. Az EPS egyik változata a grafitos EPS, ami szürke színű, valamivel hatékonyabb hőszigetelő képességgel rendelkezik, de alapvető tulajdonságaiban nem tér el a hagyományos EPS-től.

Az EPS könnyen beszerezhető és relatív olcsó, a fő érv használata mellett, hogy költséghatékony. Egy épület utólagos hőszigetelése hatalmas befektetés, az anyagi megtérülés gyakran években mérhető, a drága szigetelőanyagok esetében olyan távolságba kerül, ami megkérdőjelezi az egész munka pénzügyi értelmét. Az EPS esetében ez nem áll fenn: a hőszigetelés gyors javulása mellett az anyagi megtérülésre sem kell sokat várni.

Az EPS nagyon könnyen kezelhető és egyszerűen lehet vele dolgozni. Különféle vastagságban érhetőek el, így felhasználási lehetősége is széles. Lépésálló változatai is vannak, így a homlokzatok mellett födémek és padlók hőszigetelésére is alkalmas. Gyakran használják könnyűszerkezetes épületeknél is, hiszen súlya elenyésző.

Az EPS remek hőszigetelő képességén túl más jellegű szigetelésre nem alkalmas, nem csökkenti a zajt és nem vízhatlan. Nem természetes anyag, életciklusa végén nehezen kezelhető hulladékként végzi. Az EPS éghető.  

2.XPS, a vízzáró

Az extrudált polisztirolhab, azaz XPS az EPS testvére. Anyagösszetételük azonos, kettejük között a fő különbség a gyártás technológiájában van, ami miatt szerkezetük eltérő. Az XPS lapokat nem vágják méretre, hanem formába nyomják, ezért szerkezete ugyanúgy üreges, de teljesen zárt cellákból áll.

Az XPS a zárt celláinak köszönhetően vízhatlan és vízzáró. Hasonlóan fontos tulajdonsága, hogy kemény, lépésálló, ellenálló anyag. Hőszigetelő képessége is jobb, mint az EPS-é, azaz vékonyabb rétegből is elérhető azonos hőszigetelő képességű réteg.

Az XPS hátránya, hogy relatív drága, ezért felhasználásában kompromisszumokat kell kötni. Az XPS is éghető és nincs érdemi hangszigetelő hatása, életciklusa végén hulladékként végzi, nem tekinthető környezetbarátnak.

A fentiek alapján az XPS általában az EPS rendszerek kiegészítőjeként jelenik meg. Tökéletes választás talajjal közvetlenül érintkező falaknál, pincék külső szigetelésénél, a homlokzatok lábazati részeinél. A lábazatoknál a vízszigetelés mellett strapabíró szerkezete is előnyt jelent. Jól kihasználható azon előnye is, hogy vékonyabb rétegből is azonos hatékonyságú szigetelés építhető vele, mint EPS-ből. Ez ott jelenik meg, ahol az EPS rendszer hagyományos táblái valamiért nem használhatóak. Tipikus ilyen hely lehet az ablakok kávája, de az XPS padlók utólagos szigetelésénél is használható, mivel a belmagasságot kevésbé csökkenti.

3.Kőzetgyapot, a sokoldalú

A kőzetgyapot bazalt zúzása, nagyon magas hőmérsékleten történő olvasztása majd centrifugálása következtében keletkező kemény, szilárd, rideg anyag, aminek szálas szerkezete van. Jellemzően táblás megjelenésű, de fújható granulátum formában is létezik.

A kőzetgyapot messze a legsokoldalúbb és legtöbb jó tulajdonsággal rendelkező hőszigetelő anyag. Felhasználása tehát ott éri meg, ahol több funkciót is el kell látnia. Kiváló hőszigetelő tulajdonsága mellett remek hangszigetelő és éghetetlen, így tűzgátlóként is megállja helyét. Kemény, lépésálló, szerkezetét nem károsítja a nedvesség.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem mindenhol ezt használják? A legegyszerűbb válasz az, hogy aránylag költséges, így a beruházás megtérülése jóval lassabb, ha csak a hőszigetelés rezsicsökkentő hatását vizsgáljuk. A kőzetgyapot szigetelés kialakítása nagyobb szakértelmet igényel és védőfelszerelés viselése is kötelező, mert a nem fedett kőzetgyapot irritáló hatású lehet. Ugyan a bazalt természetes anyag, de a kőzetgyapot előállítása rendkívül sok energiát emészt fel, csak hosszú életút esetén tekinthető környezetbarátnak. 

A kőzetgyapot felhasználása rendkívül sokoldalú, ipari és lakossági területen is jellemző. Kül- és beltéren is használható, a tetőterektől a lábazatig, a homlokzatoktól a belső falak köztes hő- és hangszigeteléséig jól alkalmazható. Az iparban tűzálló tulajdonságát becsülik nagyra, középületekben (például koncerttermek) hangszigetelő képességét használják ki.

4.Üveggyapot, a helykitöltő

Az üveggyapot homok olvasztása és centrifugálása után keletkező gyapotszerű anyag. Jóval puhább, mint az eddig említett építőanyagok, ezért tekercselve kapható. Legfontosabb előnye is ebből adódik: nagyon könnyű alakítani, akár vágás nélkül is tökéletesen ki tudja tölteni a szigetelendő helyet, ugyanakkor könnyebben kezelhető, mint a fújható szigetelések.

Az üveggyapot is rendelkezik sok előnnyel, amivel a kőzetgyapot, például nem éghető és hangszigetelő hatása is van. Olcsóbb, mint a kőzetgyapot. Ugyanakkor nedvességre érzékeny és nem tartja meg magát. Telepítéséhez ugyanúgy védőfelszerelés szükséges és a szigetelést az irritáció elkerüléséért mindig fedni kell.

Az üveggyapot jellemzően beltéren használható. Elválasztó falak hő- és hangszigetelése alakítható ki vele, valamint a padlások ferde tetősíkjának szigetelésénél, ahol a sok szabálytalan alakú rés található a tető szerkezete és a kialakított falak között, tesz nagyon jó szolgálatot.

5.Farost, a természetes

A növényi szigetelőanyagok közül a farost talán a legelterjedtebb, mivel ennek ára és szigetelési képessége jó arányt mutatnak. A farost táblás és fújható szigetelésként is létezik. Minden növényi szigetelés legfontosabb tulajdonsága, hogy sokkal környezetbarátabb megoldást kínálnak, mint a korábban tárgyalt anyagok. Előállításuk kevesebb energiát igényel, miközben életciklusuk végeztével lebomlanak. Passzív házak, természetes építőanyagokból készült épületek szigetelésénél számítanak jó választásnak.

A farost szigetelések kül- és beltéren egyaránt használhatóak és valamennyi hangszigetelő hatásuk is van, a páratartalom szabályozására is alkalmasak. Felhasználásuk egyszerű, de általában éghetőek.