Sokszor nehéz a fiataloknak saját házhoz vagy lakáshoz jutniuk, ezért ha a szülők át akarják adni a családi vagyont, akkor ennek gyakori formája az ingatlanok ajándékozása. Időt és illetéket spórolhatnak ezzel a módszerrel akár az örökösödési folyamathoz képest (ha nincsen más örökös). Ennek is megvannak azonban a maga szabályai. Mutatjuk, hogy mire készüljetek fel, ha ingatlan ajándékozásban gondolkodtok.
Ingatlan ajándékozása
Az ajándékozás fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg, e szerint az ajándékozó tulajdonát képező dolog ingyenes átruházását jelenti. Bármilyen furcsa is ez, a törvényalkotók az ajándékozást két fél szerződéseként írják le, amelyben az ajándékozó ellenszolgáltatás nélkül kell átadja a tulajdonát, míg megajándékozott pedig köteles azt átvenni.
Külön kitétel, hogy ha ingatlanról van szó, ezt a szerződést mindenképpen írásba kell foglalni, pont ugyanazokkal az alaki és tartalmi szabályokkal, mit egy adásvételi szerződés esetén. A különbség csak annyi, hogy az ingatlan értéke nem vételárban kerül rögzítésre, hanem forgalmi értékként.
Ajándék ingatlan visszakövetelése
Fontos megjegyezni, hogy a Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy az ajándékozó visszakövetelje az ajándékot a megajándékozottól. A „meggondoltam magam!” indok nem elég, ennél nyomósabb ok kell, például:
- ha az ajándékozónak a létfenntartásához kell a visszakövetelt ajándék (de ez nem veszélyeztetheti a megajándékozott létfenntartását!)
- súlyos jogsértés elkövetése ajándékozó vagy közeli hozzátartozója kárára a megajándékozott által
- feltevés, feltétel meghiúsulása (a megajándékozottnak bizonyíthatóan tudnia kell a feltevésről, például az ajándékozási szerződésben rögzítésre kerül)
Ki fizeti az illetéket ingatlan ajándékozáskor?
Erről már egy másik törvényt kell megnézzünk, hiszen az ajándékozás útján kapott ingatlan is vagyonszerzésnek minősül, így a megajándékozottnak illetékkötelezettsége keletkezik már az ajándékozási szerződés megkötésének a napján!
Illeték mértéke ingatlan ajándékozáskor
A lakástulajdon ajándékozási illetéke viszonylag magas: 9%. De nem kell kétségbe esni. Nem minden esetben kell ugyanis illetéket fizetni, hiszen létezik illetékmentesség is: tárgyi és személyi mentesség. Meglepő, de az utóbbi egyes szervezetekre vonatkozik, míg számunkra a tárgyi illetékmentesség a fontos. Mik ennek a szabályai esetünkben?
Nem kell ajándékozási illetéket fizetni, ha az ajándékozás:
- egyenesági rokonon között történik
- házastársak vagy bejegyzett élettársak között megy végbe
Ki számít hozzátartozónak, családtagnak, egyenesági rokonnak ingatlan ajándékozás esetén?
Nyelvünkben a fenti fogalmakat szinonimaként használjuk, ami félreértésre adhat okot abban aza esetben, ha magunk meg akarjuk állapítani, hogy keletkezik-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettségünk. A Polgári törvénykönyvre ezúttal is számíthatunk, hiszen az pontosan meghatározza a rokonság fogalmát.
Egyenesági rokonok azok, akiknél fennáll az, hogy az egyik a másiktól származik. Igaz ez a szülő-gyermek és a nagyszülő-unoka viszonylatában is.
Oldalági rokonokról beszélünk, akiknek kapcsolata nem egyeneságon, hanem azon keresztüli leszármazással jön létre.
Az ingatlan ajándékozás témakörén belül foglalkozunk a lakás ajándékozásával a Lakás ajándékozása című cikkben.
Ingatlan ajándékozás örökbefogadott gyermeknek
A Polgári törvénykönyv ebben az esetben is tisztán fogalmaz: gyermek örökbefogadása esetén a szülők és a gyermek között egyenesági rokonsági kapcsolat jön létre, ezáltal a gyermek a szülők teljes rokoni kapcsolati hálójába kerül. Így például a nagyszülő-(örökbefogadott)unoka viszony is létrejön és a közöttük létrejövő ajándékozás is illetékmentes lesz.
Összefoglalva: megéri fontolóra venni egy ingatlan ajándékozását egyenesági rokonok között, azonban ezután is oda kell figyelni a jóviszony fenntartására és továbbra is tisztelettel lenni a másik irányában. Ha a szabályokat tüzetesebben átvizsgálnád, ajánljuk a NAV információs füzetét, Az ajándékozási illetékről: https://www.nav.gov.hu/data/cms488533/38_Az_ajandekozasi_illetek_20190114.pdf
